Sikerrel zárult a GENEZIS Kiválósági Diákműhely és a PPKE JÁK Ereky István Közjogi Kutatóközpont közös szervezésében megvalósult első oktatási jogi konferencia.

A személyes jelenlétű rendezvényre előzetesen 93 fő regisztrált, ami kiemelkedő érdeklődésre enged következtetni. A jelenléti ívek szerint mintegy 58 fő volt jelen.

Az eseményt jelenlétével megtisztelte Dr. Szabó István rektorhelyettes úr, valamint Soós Gábor az UNESCO MNB titkára is.

A rendezvényt a diákműhely vezetője megnyitotta. Majd felkérte Ft. Dr. Kuminetz Géza rektor urat a nyitó előadása megtartására. Rekor úr rámutatott a globális kultúrharcra, a névadás és használat erejére, az információ hatalmára. Kiemelte, hogy a tudat tűzfalának erősítésére van szükség.

Dr. Bándi Gyula professzor úr, a jövő nemzedék szószólója a gyakorlati hiányosságok és visszásságok érzékeltetése mellett bemutatta az alkotmányos kereteket és a magyar fenntarthatósági szabályozás intézményi kereteit.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a jogok védelmének aktuális helyzetéről mondott előadásában kifejtette az alaptörvénybe foglaltak fontosságát. Az Alaptörvény a művelődéshez való jogot fogalmazza meg, aminek pillérein a "lehető legmagasabb tudás" megszerzésének lehetősége áll, ami összetett, összességében művelődést, azaz oktatáshoz és kultúrához való hozzáférést jelent. Az oktatás ezen rendelkezések alapján sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint ahogy ma tekintünk rá. Aáry-Tamás Lajos kiemelte, ha csökken a műveltség, akkor a jövő generációktól elvesszük a lehetőséget az emberiség eddigi ismeretanyagának megszerzésétől. Az oktatási jogok biztosa szerint a generációk egymástól való tanulása szükséges a jövő alakításához. Előadása zárásaként azt javasolta, hogy bátran nézzünk a jövőbe és tegyük fel a kérdést: "miért tanítunk?" és "milyenek legyünk mi magyarok ötven év múlva?" <br>

Tahyné dr. Kovács Ágnes (szervező), a két szervező kutató bázis bemutatását követően, az oktatáshoz való jog vonatkozásában az ENSZ tevékenysége mellett a szentszéki párhuzamokra és közös munka jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A második panelt – Minőségi oktatás és fenntarthatóság - dr. Bartl Bálint PhD hallgató vezette, melyben Nyíri Andrea a Katolikus Pedagógiai Intézet teremésvédelmi referense ismertette a KAPI teremtésvédelmi tevékenységeit és tapasztalatait az oktatásban.

Birher Nándor professzor úr az oktatás igazgatást minőségbiztosítási szempontból értékelte.

Az esemény további részében Gerencsér Balázs Szabolcs habilitált docens, az Ereky Kutatóközpont igazgatója a magyar oktatásigazgatás történelmi meghatározottsága után kitért a jelenkori egyre központosító igazgatás organikus útjára és szabályozási rendszerére. Példákkal támasztotta alá, hogy a fenntarthatósági célok a magyar oktatási rendszerre is érvényesek és a mi fejlődésünket is szolgálják.

Török Balázs, a Pázmány Bölcsészettudományi karának oktatója a társadalmi rendszerek közötti kapcsolatról tartott gondolatébresztő előadást, amelyben azok zárt logikai kereteire és az eltérő motivációkra, célokra hívta fel a figyelmet. A szekciókat élénk vita zárta, amelybe az érdeklődő hallgatóság is bekapcsolódott.

A Dr. Gerencsér Balázs által vezetett harmadik szekcióban - Digitális oktatási környezet és fenntarthatóság – fiatal kutatók ismertették eredményeiket.

Dr. Balla Boróka Luca PhD hallgató, a gyermekek jogai érvényesítési lehetőségei vonatkozásában fogalmazott meg gyakorlatai tapasztalatok alapján konkrét és aktuális, megoldandó kérdéseket.

Dornics Szilvia a PPKE BTK óraadója a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása vonatkozásában mutatta be kutatását.

Dr. Bartl Bálint PhD hallgató a felsőoktatási intézmények fenntarthatósági szabályozása és jógyakorlataira vonatkozó kutatásait mutatta be.

Az előadások után az érdeklődő hallgatóság részéről kérdések érkeztek, amiket a panelek tagjai megválaszoltak.

A rendezvényt Tahyné Kovács Ágnes zárta azzal a gondolattal, hogy a kutatás tovább folytatódik az előadásokon feltett kérdésekkel és a hallgatóság által felvetettekkel.