TEREMTÉSVÉDELEM 

A Katolikus Egyház más keresztény egyházakkal együtt évtizedek óta intenzíven foglalkozik a teremtésvédelem kérdésével és elkötelezett bolygónk, mint közös otthonunk gondozásában, csakúgy mint az ökológiai felelősségre nevelésben.

A teremtésvédelem egyik célja, hogy aktualizálja Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának, mint a teremtésvédelem Magna Chartajának üzenetét.

A másik cél annak keresése, hogy a teológia, a bibliai tanítás, a szenthagyomány és a liturgia aktualizáló értelmezése révén, ökumenikus igénnyel hogyan járulhat hozzá a teremtés igazságának elmélyítéséhez, a teremtésvédelem ebből fakadó felelősségének tudatosításához és motivációjának erősítéséhez.    

Miért szorul védelemre a teremtés? 

Vajon nincsenek meg a maga nagy, immanens folyamatai, azok az egyensúlyok, amelyek létben tartják – és egyre komplexebb szervezeteket, szerkezeteket produkálnak ezen a bolygón? A kérdésre a következő választ adta Rektor atya: "Az ember elfelejtette az őrizze és művelje igét, egyre inkább a természet leigázására törekszik. A bioszférára, erre az összetett rendszerre kell építenünk a társadalmat, és ezzel kompatibilisnek kell lennie a gazdaságnak, a kultúrának.

Az úgynevezett tudományos-technikai ész bármilyen mélyre lát is az ok és okozati összefüggések között, mégsem elégséges ahhoz, hogy a világ nagy rendjét felfogja, megértse, és annak megfelelően illeszkedjen bele, ne pedig fellázadjon ellene. Ezért a pozitív tudományok okosságát fel kell váltania a bölcsesség gondolkodásmódjának. Értsük újra helyesen: éljünk mértékletesen! Ehhez meg kell találnunk a helyes mértékeket, és azokhoz szükséges igazítanunk az életünket, ennek nyomán pedig bioszférabarát technológiákat és emberbarát társadalmakat építeni."